A magyar cserkészet elsősorban nevelési intézmény.
Célja, hogy a rábízott fiatalokat egészséges testi, szellemi és jellembeli életfelfogásra nevelje, valamint az egyéni tehetség és erő felfedezésére és fejlesztésére serkentse, és felkészítse őket, hogy a társadalom megbecsült és értékes tagjaivá fejlődhessenek.
A cserkészet módszertana az élménypedagógia.
Az élménypedagógia a magyar népi hagyományokra, valamint a szabadban végzett elfoglaltságokra épít: táborozások, erdei, hegyi és vízi túrák, sport…
A magyar cserkészet speciális szakága a regöscserkészet, mely elsősorban a népi hagyományok átadását, közvetlen megélését teszi lehetővé.
A cserkészet nemzetközileg ismert jellegzetessége a társadalmi egyenlőtlenségeket elfedni hivatott egyenruha, nyakkandővel.
A cserkészmunka alapjait a cserkésztörvény 10 pontja határozza meg.
A 10 pont lényege az ISTEN, HAZA, EMBERTÁRS és MAGYARSÁG szolgálata. A vezetők természetesen e törvények szellemében vezetik a rájuk bízott cserkészeket.
„A vezetés elsősorban példa.”
(Teleki Pál)
A vezetők feladatukat önszántukból, fizetés nélkül, társadalmi munkaként végzik. A KMCSSZ önálló szervezet, független minden világi és egyházi szervtől.
A magyar cserkészet rövid története:
| 1907 | Angliában megszületik a cserkészmozgalom (alapítója: Lord Baden Powell, „BiPi”) |
| 1910 | Első magyar cserkészcsapat |
| 1922 | Gróf Teleki Pál főcserkész lesz |
| 1933 | Világtalálkozó („Jamboree”) Gödöllőn |
| 1945 | A nyugat-európai menekülttáborokban életre kel a külföldi magyar cserkészet és a világszerte megindul |
| 1948 | Magyarországon – többszöri ellehetetlenítési kísérlet után – a cserkészetet beleolvasztják az úttörőmozgalomba, ezzel gyakorlatilag megszűntetik a rendszerváltásig a magyarországi cserkészetet |
| 1989 | Magyarországon és a Kárpát-medencében újra indul a cserkészet |
| 1998 | Berlinben hivatalosan megalakul a 86.sz. Apáczai Csere János cserkészcsapat |
