Történetünk

Álljanak itt csapatalapítóink, Zoli és Kriszti szavai:

1996-ban szakmai okokból költöztünk Berlinbe. Feltérképeztük a magyar közösségeket, és úgy láttuk, a fiataloknak alig akadt néhány rendezvény. Kötelességüknek éreztük, két tapasztalt cserkészvezető révén, megkísérelni a fiatalok mozgósítását. Így 1997. február 22-én távolból érkezett cserkészbarátok segítségével megtartottuk az akkori „Haus Ungarn”-ban első találkozónkat. A vidám nap végén 19 komoly érdeklődővel indíthattuk rendszeres kéthetenkénti találkozóinkat. Ez a 19 gyermek aktívan alakította a csapat életét sok éven át…

Azóta sokminden történt, sok közös játék, kirándulás és munka. Az évek során több mint 130 cserkész megfordult sorainkan. Több mint 40 közös izgalmas tábor, ahol a hunok eredetétől, János vitéz kalandjain keresztül, tutajokat építve, turpi manót keresve, vándorolva, kenukban evezve, a természet csodáival ismerkedve jutottunk el Mátyás király udvarába, Toldi Miklós birtokára és nem utoljára a magyar mondák nyomán Svédországba.

Köszönet azért, hogy kimerültségünkből megmentve, 2003-tól 2006-ig Drana Andrea st. átvette a csapat vezetését, és fenntartotta csapatunk egységét. Majd 2006 óta megint mi irányítottuk a csapatot újabb lendülettel.

„A cserkészet egy nagy játék”, mondta a cserkészet alapítója, Lord Baden Powell, Bi-Pi.

Ezért a módszertana javarészt az élménypedagógia, amelynek célja, hogy a rábízott fiatalokat egészséges testi, szellemi és jellembeli életfelfogásra nevelje, hogy a társadalom megbecsült és értékes tagjaivá fejlődhessenek. A sokfelé szétszórt, diszpórában élő nemzetek és a mai gyorsforgású világ áramlataiban nagyon fontosnak tartjuk, hogy cserkészeink gyökereiket ismervén egy erős identitással, magyarságtudattal rendelkezzenek, amelyekre alapozva bárhol e világon érvényesülhetnek.
Meggyőződésünk, hogy az elhangzott múltra és a sok lelkiismeretes vezetőre tekintve, bizalommal lehetünk, hogy a berlini 86. sz. Apáczai Csere János cserkészcsapat fennmaradása a jövőben is biztosított, és még sok magyar gyermeknek tud nyújtani felejthetetlen élményeket, emlékeket és életre szóló barátságokat.

Ehhez kívánunk mindannyiunknak: „Jó munkát!”

Dr. Konthur Zoltán és Szántó-Konthur Krisztina

Névadónk

Cserkészcsapatunk névadója, Apáczai Csere János, a székelyföldi Apáczán látta meg a napvilágot. Szegény családjának éppen annyira futotta, hogy gyerekeiket taníttatni tudják. Erdélyben, Leydenben majd Utrechtben végezte tanulmányait, Harderwijken doktorrá avatták. 1653-ban költözött vissza Erdélybe feleségével és gyermekével. A gyulafehérvári főiskolán kapott kinevezést, a reformokat kezdeményező tanárt azonban nem sokan nézték jószemmel, Basire Izsák főiskolai igazgatóval hitvitába keveredett. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem az igazgatót vette pártfogásába, ennek következtében a kolozsvári latin iskolába került át.

Barcsay Ákos, frissen kinevezett fejedelem támogatta az erdélyi tudós reformötleteit, de a politikai viszályok nem adtak teret a fejlesztéseknek. Apáczai nem érte meg hazájának általános tudományos fellendülését, 1659 utolsó napján, 34 évesen tüdőbajban elhúnyt. Felesége és gyermeke nem sokkal élte túl a tudóst, ma mindannyiuknak a kolozsvári Házsongárdi temető ad örök nyugalmat.

Apáczai Csere János egyik legnevesebb erdélyi filozófus és tudós, korának gondolkodását megújító tanár. A tudományok iránti érdeklődése és nyugat-európai tanulmányai rámutattak az erdélyi oktatás elmaradottságára, melyet hazatérve orvosolni próbált. Kevesebb mint egy év alatt állította össze az első magyar nyelvű enciklopédiát „Magyar encyclopaedia. Azaz minden igaz és hasznos bölcseségnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása Apáczai Csere János által” címmel. A 412 oldalas, 11 részből álló enciklopédiával Apáczai célja az volt, hogy magyar nyelven, iskolai használatra összefoglalja korának teljes tudományosságát: „oly könyvet adnék a magyar ifjúságnak kezébe, melyben anyai nyelvén többire minden szép és hasznos tudományokat olvashatna.” A könyvben a természettudományos ismeretek mellett helyet kapott a logika, a teológia, a történelem, az etika, a neveléstudomány és a filozófia eredményeinek bemutatása is.

Az ismeretek e gazdag tárházát kortársai nem méltatták, s az oktatás minőségének javítását célzó reformtervei, elképzelései is süket fülekre találtak. Törekvéseit a könyv második kiadásával ismerték el – másfél évszázaddal később.

Összeállította: Bakó Ádám

Zászlónkról

Mit fejez ki a csapatzászló? – Czirják Emese zászlóanya gondolatai

Azért kell egy zászló, mert ez a zászló rendkívül fontos szimbóluma az együvé tartozásunknak. Mind, akik kéthetente e zászló mellé gyűlünk és kellemes órákat töltünk el együtt, összetartozunk. A zászló összeköt és megkülönböztet. Megkülönbözteti ezt a csapatot minden más csoporttól, akik másik lobogót választottak.

A zászlónk a közösségi szellemet fejezi ki, amely jelképezi, hogy képesek vagyunk egy közös cél érdekében alatta felsorakozni, énekelni és a rajta található jelképek szellemében elvégezni feladatunkat.

A zászlón a cserkészliliom látható, amely a helyes irányt mutatja, mivel ezt a jelképet gyakran használták az iránytűkön az északi irány jelölésére. A liliom három ága a cserkészfogadalom három részét jelképezi: kötelességteljesítés (Isten, haza és embertárs iránt), segítőkészség, valamint a cserkésztörvény megtartása. A magyar cserkészliliomot a Szent Korona fogja össze és alatta található a cserkészet jelszava: a Légy résen!

A hátoldalon a csapatunk névadójának neve és Sík Sándortól választott idézet olvasható. Apáczai Csere Jánost sokan filizófusnak, sokan teológusnak tartják, de ő mindenek előtt NEVELŐ volt. Fontosnak tartotta, hogy az elméleti tudást a gyakorlati tapasztalat előzze meg, hogy a fiatalok nevelését a jellemneveléssel kezdje, ne a szorzótáblával.

“A magaviselésnek két részei vannak: a jóra való indulat és annak megcselekedése. Ehhez négy dolog kivántatik: az egyenesség, eszesség, erősség és a mértékletesség.” Enciklopédiájának címlapján rögzítette, hogy minden igaz és hasznos bölcsességet össze kíván gyűjteni, rendszerbe foglalni, és magyar nyelven mindenki használatára bocsátani.

Számunkra legfontosabb a zászlóra ráírt idézet: „Szolgálatára embernek, világnak, Nagy Istennek, kicsike hazámnak.” Ennek a jelmondatnak szellemében működik a cserkészcsapatunk, ennek szellemében neveljük egymást és formáljuk életeinket.