Február 14-én délután jelmezekbe öltözve, izgatottan gyülekeztek a Berlini cserkészek, hogy közösen ünnepeljék a farsangot. Szokásosan felsorakoztak, hogy felvonják a zászlót, de ekkor valami furcsaságra lettek figyelmesek.
A zászló már fel volt vonva. Ekkor megkezdődött a „sánovelólszáz”, vagyis a zászlólevonás. Utána a „zűtrobát” (tábortűz) következett, ahol a lassú daloktól haladtak a gyors, pörgős népdalokig, vagyis minden pont fordítva volt, mint szokott lenni. Eddigre már mindenki rájöhetett, hogy a farsangi bolondozás hatására feje tetejére állt minden, így fordított nap volt.
Az „annozsu” (uzsonna) után jött az „aró isrö” (örsi óra), utána pedig elérkezett a ődeklétev ignasraf (farsangi vetélkedő) ideje. A vetélkedőn többek között újságpapírba kellett öltöztetni egy csoporttagot, poharakból kellett várakat építeni, és vatta golyókat kellett szívószállal végigfújni egy kijelölt pályán. Fordított nap révén természetesen a legkevesebb pontot gyűjtő cserkész lett a szerencsés nyertes
Ezt az igencsak mókás, vidám napot a végül a sánovlefólszáz (zászlófelvonás) zárta.
